beteges. a munkamániámnak fokozatai vannak.
az első fokozat, amikor csak nem bírom ki, hogy ne dolgozzak valamin és ne foglaljam el magam valamivel.
a második fokozat, amikor már nagyobb és több munkával járó dolgokat keresek, hogy még véletlenül se legyen egy szabad percem se és nehogy unatkozzak.
a harmadik fokozat -még- nem tudom mi, mert ennél tovább még nem jutottam. szerencsére.
viszont mindkét fokozatnál valami olyan dolgot csinálok, amit szeretek. ezért ezek olyanok, hogy szeretem csinálni, elfoglalom magam vele -ha nem szeretném, le se kötne- de haszna nem igen van.
és most bújjon ki a szög a zsákból vagy a nyúl a kalapból:
ezeknek a kényszertevékenységeknek az a célja, hogy ne legyen időm agyalni.
és ez már pszichológia, kéremszépen!
azért vagyok ilyen mód "munkamániás" mert ha van egy szabad percem is, rögtön elkezdek azon gondolkodni, hogy miért is úgy alakult az életem ahogy és miért is állok olyan szarul magánélet-ügyileg.
végülis a munkamánia erről szól, vagy nem? az ember a munkájának él és karrierista, közben pedig nem törődik a magánéletével.
amúgy erről mindig eszembe jut, hogy egy régi pszichológusom csináltatott valami személyiségtesztet és az lett az eredménye, hogy egész életemben a karrier és a család között fogok őrlődni. naszép!
délután pedig Moszival bezárkóztunk a szobámba és elszabadult a pokol... :D
najó, csak fotózás volt. :)
mivel kettőnk közül ő a fotogén, ezért adott a helyzet. én vagyok a fotós, Moszi a modell. de ez mindig is így volt. :) a képek most Moszinál vannak, aki a cenzúrát és az utómunkálatokat végzi. ha lesz nálam is néhány kép, akkor felrakom őket ide. :)
ennek a mostani fotózgatásnak nem volt semmi témája, csak mivel a szobám tele van potenciális kellékekkel, készült mindenféle kép: fegyveres, alkeszos, pooser, gitáros -abból kétféle is-, mankós-nyomorékos, fejhallgatós-rabszolgás, meg amit el tudtok képzelni. XD nem tudom, melyikek lettek használhatóak, de majd igyekszem úgy összeválogatni és feltenni ide a képeket, hogy legyen mindenféle. :D
Utolsó kommentek