Hogyan alakult meg a Wet Lips?
Lin: A Wet Lips-nek az előzménye a Sumne Malus nevű metál együttes volt, amiben Amola és én együtt játszottunk. Ez egy nagyon aranyos próbálkozás volt, életem első együttese, Amolának már a sokadik. Igazából az volt a baj, hogy nem volt az együttesben egy közös irány, vagy közös cél, ami felé tudtunk volna haladni és ezért úgy döntöttünk Amolával, hogy feloszlatjuk ezt az együttest. Akkoriban kezdtük el sejteni, hogy mi az a zene, amit nagyon szívesen játszanánk, így az industrial mellett tettük le a voksunkat. Tulajdonképpen ahogy feloszlott az az együttes, elkezdtük keresni az újhoz a tagokat és ez az új együttes lett a Wet Lips. Nagyjából két hónap alatt hoztuk össze az együttest: a Sumne Malus júniusban oszlott fel és augusztusban már próbáltunk a Wet Lips-szel. Mondjuk, az első felállás nem tartott túl sokáig, Amolán és rajtam kívül Mephisto az egyetlen, aki megmaradt belőle. Elég hamar bekerült Daisy a bandába, ha jól emlékszem, szeptember-október tájékán. Akkor még hatan voltunk, mert volt még egy szintisünk is, illetve Orcoonak az elődje Matt. A jelenlegi felállás 2008 augusztusától, tehát az alakulásunk után pont egy évvel lett végleges.
Mennyi ideig készült az a demo cédé, ami most áprilisban jelent meg?
Lin: A Demolition nem folyamatos munka volt, a felvételek 2008. vége felé elkészültek és eredetileg úgy gondoltuk, hogy 2008. karácsonya körül megjelentetjük, csak hát aztán a fránya vizsgák közbeszóltak… Tulajdonképpen a felvételekkel úgy egy hét alatt elkészültünk, és utána a keverés összességében másfél hét volt.
Említetted a vizsgákat. A tanulás mennyire nehezíti meg a zenekar életét?
Lin: Eléggé. Vizsgaidőszak, érettségi, és év végi osztályzások idején kényszerszüneteket kell tartanunk.
A Demolition-ön az egyik számot a Dr. Melancholia énekese, Christina Bin Laden remixelte. Honnan jött az ötlet?
Lin: Egy szép reggel (délután háromkor), miután felébredtem, bekapcsoltam a telefonom és Chris felhívott azzal, hogy ő annyira szereti az Our way-t és mit szólnék hozzá, ha remixelné. Mondom, jó, úgyis kellenének a számok az új cédére, mert eredetileg én hat-hét számos lemezt szerettem volna, de nagyon nehéz volt a határidőket tartani. Tehát beleegyeztem, hogy rajta legyen az Our way remixe. Chris-nek úgyis bízom általában a zenei géniuszában. Nagyjából felvázolta az ötleteit, hogy jóval elektronikusabb alapokra helyezné, és mivel szeretem az electro zenét, nem tiltakoztam. Aztán a cédé elkészülte előtt egy estével sikerült is elküldenie nekem, úgyhogy így jött össze a remix.
Miért csak angol nyelvű számaitok vannak?
Lin: Nagyon rövid és őszinte a válasz: szar magyar szövegeket írok. Az minősíthetetlen, amit én magyar nyelven össze tudok hozni, viszont angol nyelven valamiért sokkal jobban megy. A másik, hogy nem akarom az anyanyelvemet meggyalázni olyan dolgokkal, amiket leírok angolul.
És a többiek nem tudnának írni?
Orcoo: Vagy nem akarják. Abba még annyi köszönet se lenne.
Lin: Nem, a dalszövegírás az az én dolgom.
Orcoo, a te feladatod meg a zene.
Orcoo: Hát, most már néha.
És nálad hogy zajlik a zeneírás?
Orcoo: Elkezdek gitáron megírni valamit, az vagy gitártéma lesz, vagy electro alap, aztán ahhoz hozzáírom a többit. Szóval mindent gitáron írok meg, még az electro alapot is, aztán majd kicsinosítgatom.
Lin: Igen, az Orcoo számaiban ez az extra poén, hogy az electro alap is eredetileg gitárral volt megírva. Most már elkezdtük megosztani a zeneszerzést is. A korábbi felállásokat nem éreztem alkalmasnak arra, hogy azt mondjam, hogy én csak a szöveget írom meg, a zenét meg valamelyik másik tag.
Miről szólnak a dalaitok?
Lin: Alapvetően az élettapasztalataimról szólnak, azokról a dolgokról, amiken keresztül mentem, és nagyon görcsösen ügyelek arra, hogy pozitív üzenetet közvetítsen a zenekar. Én a saját életemet is igyekszem úgy élni, hogy valahová vezessen és általában a számokat is úgy írom meg, hogy legyen egy pozitív irány, amerre halad. Az tény, hogy van pár komorabb hangvételű szám, de én magamat realistának tartom, tehát az életnek a rossz oldalai fölött sem hunyok szemet, de ugyanakkor a jóra sem vagyok vak. Mindkettőt meg kell élni, akkor lesz teljes. Az élet nem lehet csak jó és csak rossz (kivéve, ha az ember azzá teszi magának).
Néhányan más együttesekben is zenéltek a Wet Lips-en kívül. Mennyire tudjátok összeegyeztetni őket?
Lin: Teljesen. Nem volt még fennakadás ebből.
Orcoo: Hogyha egy napra is estek próbák, megoldottuk, hogy egymás után következzenek, még szünet se volt közte.
Lin: A közös tagok ilyenkor négy órás próbamaratont tartanak, és utána tölteni kell beléjük intravénásan az energiaitalt. Igazából annyira nem nehéz, mert a másik együttes, a Dr. Melancholia, amiben benne van Daisy, Orcoo és Amola, szintén electro meg rock zene keverékét játssza, de mégis más az érzés- és hangulatvilága. Tehát, ami az egyik együttesbe nem fér bele, azt a másikban tökéletesen kiélhetik.
Az országban elég egyedi a zene, amit játszotok. Mennyire van rá kereslet?
Lin: Én úgy látom, hogy van, tehát aki hallja, annak általában meg szokott tetszeni, jól rácsodálkoznak, hogy jé, ilyen is van. A fő probléma az, hogy szélesebb rétegekhez nem nagyon lehet eljuttatni, mert a média eléggé vonakodik attól, hogy a macskavér ivó, vámpír, sátánista imidzsen kívül másképp is bemutassa ezt az irányzatot. Én úgy gondolom, hogy ha a média felkarolná, akkor minden különösebb nehézség nélkül elterjedhetne, mert alapvetően könnyen emészthető, mégsem kommersz műfajról van szó. És én úgy vettem észre, hogy a magyarok többnyire szép elveket vallanak arról, hogy igényesebb zene hallgatása, stb, stb. Igazából tényleg az a baj, hogy Magyarországon nehéz új zenéket találni. Míg külföldön vannak olyan magazinok, amelyek erre szakosodnak, addig Magyarországon nem igazán. Itt inkább a már ismert, befutott együtteseket nyomatják mindenhol és nem nagyon szakosodott semmilyen médium arra, hogy a kezdőket bemutassa.
És mik a rövid és hosszú távú terveitek?
Orcoo: A rövid egy szál cigi.
Lin: Pillanatnyilag szünetel az együttes és újraértelmezzük önmagunkat, átalakítjuk a kinézetünket, ez azt jelenti, hogy mostantól Britney Spears feldolgozásokat fogunk játszani.
Amola: Amivel gond lesz, mert a gitárosunk épp börtönben ül.
Lin: Igen, mert pszichopata és elrágta egy bolti eladónak a nyakát. Viccen kívül a terveink azok, hogy augusztusban lenyomunk egy-két jó koncertet és valamikor nyár végére, ősz elejére szeretnénk egy újabb cédét kihozni, ami ennek a megújult hangzás- és látványvilágnak a lenyomata lenne. Aztán ősszel meg mennénk vidékre is, már kaptunk több városból meghívást és folyamatosan igyekszünk olyan fellépéseket intézni, ahol szélesebb érdeklődési körű közönségnek mutathatjuk meg magunkat.
Orcoo: Mondjuk ilyen már volt egy pár, és jól is sült el. Ahol nem kifejezetten a mi közönségünk volt, de nem lett belőle probléma.
Lin: Hát, tavaly voltak az Avalon Clubban elég jó fellépéseink.
Orcoo: Meg a Gyöngyvér előtt.
Lin: Úgyhogy, nagyjából folytatjuk felfelé ívelő pályánkat.
2009. június 21.
Utolsó kommentek