jönnek, mennek...
jelen pillanatban éppen olyan érzésem van, hogy az furcsa. vagyis inkább csak hosszasan tudnám kifejteni. ezt most meg is teszem.
az utolsó nagyjából két hétben azt éreztem, hogy vannak emberek, akik mellettem állnak. viszont közben olyan emberek tűntek/nek el, akiket szintén fontosnak tartok. ez az egész egy nagy folyamat. mindig vannak, akik eltűnnek, néha végleg, és vannak, akik újonnan jönnek és maradnak is. most, ha nagyon őszinte szeretnék lenni,... akkor azt hiszem, utólag megbánnám... de egyszer élünk, na!
kezdem elölről. mármint az életem elejétől. a fontos és a rám nagyobb hatással lévő emberek jövés-menését. nyugi, nem egy hosszú történet, mert az ilyen emberek fél életemben elkerültek. :) :\
szóval, a gyerekkort úgy, ahogy van, át is ugorhatjuk. mondjuk kezdjük a második sulimtól, amibe hetedik osztályosan kerültem. egy gimnázium volt.
ott egyetlen ember volt, akivel jóban voltam, nagyjából két évig. Eszternek hívják. őt is. körülbelül tavaly októberben szakítottam meg vele a kapcsolatot. közben az internetről megismertem Gabót is, aki még azóta is mellettem van, bár néha elbújdokol a világ szeme elől. Gabón keresztül ismertem meg Erát, aki szintén nagy hatással volt rám. mindezek közben volt egy fél éves ismeretségem a volt basszusgitárosommal, Mátéval, akit baromira tisztelek, sokat tanított nekem, de egyszer csak eltűnt és azóta nem beszéltünk. tavaly tavasszal volt egy kétnapos ismeretségem is egy sráccal, Deppel, aki utcazenél, emellett pedig hangszerkészítőnek tanul. két délután kimentem vele, amikor zenélt az utcán és az alatt a néhány óra alatt tőle is sokat tanultam. aztán ő is eltűnt. két évvel ezelőtt megismertem Moszit, akivel akkor lettünk osztálytársak és vele is még mindig jóban vagyok. tényleg különleges ember és a kapcsolatunk is különleges. annyira, hogy el sem hinnétek! :D és persze ott van még Eszti, akivel együtt jártunk általános suliba. az öcséink pedig osztálytársak, immár hetedik éve. hozzá nagyon ragaszkodom, nem is tudom, miért. de nem is lényeg az ok. :) Bogyóval is együtt jártunk általánosba, Eszti osztálytársa volt, aztán elváltak útjaik és most megint osztálytársak. ő is különleges lány, de ez is egy megmagyarázhatatlan dolog. nagyjából fél éve ismertem meg Bátyómat, szintén a netről. a mai napig tartjuk a kapcsolatot, bár vannak hullámvölgyek köztünk. főleg éppen mostanság van egy szakadék. de remélem majd áthidaljuk. :) na, meg aztán mindenféle érdekes dolgoknak köszönhetően sok, sok érdekes és/vagy értékes embert megismertem. például Linda is ilyen, akit tényleg, mióta ismerem, nyaggatok a legnagyobb problémákkal és olyankor beszélget velem néhány mondatot és máris jobban leszek. :) egyedül a pótvizsgás dolgot nem mondtam neki, mert nem akarok a terhére lenni... :\ aztán a glambitch-társaság -akiket nagyon bírok, akármilyenek is-, a másik irányban pedig, Christin és Lin, akiket nagyon tisztelek és szívesen beszélek velük. ez utóbbi dologgal csak az a probléma, hogy ők viszont nem beszélnek velem. XD :S attól én még becsülöm őket és a munkásságukat. :\ :)
remélem, nem hagytam ki senkit...! ha mégis, pótolom, amint eszembe jut.
az itt felsorolt emberek nagy hatással voltak/vannak rám, az életemre, a gondolkodásomra, a hozzáállásomra akármihez. boldoggá tesz, hogy megismerhettem őket, még ha csak picit is. :)
Utolsó kommentek