mindjárt hajfestés lesz. :D
beszéltem Gabóval és közben jöttem rá arra, hogy hiába nagy veszteség volt Zsolti elvesztése -szerintem ok nélkül-, és hiába tépett ki egy darabot a szívemből, okozott fájdalmat, tiszteletben kell tartanom a döntését, még ha indokolatlannak is gondolom.
túl kellene már lépnem ezen a tényen, hogy az emebrek jönnek, mennek az életemben. kevésbé kéne ragaszkodónak lennem és jobban meg kéne becsülnöm azt, aki mégis van nekem. mert ez tartja bennem a lelket, hogy még mindig van olyan ember, aki szeret, aki megvígasztal, akire számíthatok, akit megölelhetek, és akit én is viszontszerethetek. igaz, hogy most csak egy ilyen ember van, de nem szabad telhetetlennek lennem, és örülnöm kéne, hogy egyáltalán van valaki. ezen leszek és ez lesz a célom, hogy akármi történjék, ne tántorítson el semmi a céljaim megvalósításától és az álmaim megélésétől.
sok rossz dolog történik a világban, úgy általában is. sok rossz történik azokkal az emebrekkel is, akiket ismerek. sok rossz történik számomra fontos emberekkel. sok rossz történik azokkal, akiket szeretek. mégis, az élet megy tovább. kissé lelassítja az embert, kissé mellbevágja őket, de mégiscsak összeszedik magukat és hamarosan továbblépnek, esetleg még erőt is merítenek a rossz dolgokból. az ő példájukat kéne követnem és nem tragédiaként megélni a rossz dolgokat. túlságosan a végletek embere vagyok: ha valami rossz történik, belehalok egy kicsit, ha valami jó történik, átölelném az egész világot. ezt kéne kissé egyensúlyba hoznom. igyekezni fogok. :)
na, elmélkedésből most ennyit.
zsúfolt napom van ma, szóval neki kéne állni a dolgaimnak. :\ :)
Utolsó kommentek