korán haza értem ma a suliból, mert elmaradt az utolsó, ötödik órám. fél egy körül már itthon voltam. miután telefonban anya elmondta, hogy pihenjek, mert mostanában borzasztó és hisztis vagyok, utána újból felhívott és lecseszett, hogy hat tárgyból bukásra állok. hát, na. túlságosan a matekra koncentráltam: abból most határozottan hármasra állok, viszont föciből, fizikából, kémiából, angolból, meg még azt se tudom miből, bukásra.
no a lényeg, utána kitaláltam, hogy akkor én DVDzni fogok. csináltam kaját, áthoztam a nappaliba a takarómat, és begubóztam az ágyba, hogy megnézzem a Bárányok Hallgatnak című filmet.
azelőtt még soha nem láttam. de úristen, baromira tetszett! nagyon jó volt a forgatókönyv és a filmes megoldások is tetszettek, és még ugye némi pszichológia is volt benne, ami aztán szinte tökéletessé tette az összhatást. xD
mondjuk azért így is van, néhány dolog, amit én másképp oldottam volna meg a film készítésekor, de ízlések és ficamok. :\ azt nagyon értékelem benne, hogy nincs látványosan iszonyú vérengzés, mégis, majd összeszartam magam, mikor néztem, olyan jól megoldották a feszültségkeltést.
nos, azt hiszem, már két kedvenc filmem van. ^^
na de, megnézetem a filmet, közben tesóm is hazaért, utána beszéltem vele, mert akadt némi elintéznivalónk, aztán anya is hazaért és elkezdtünk először vitatkozni, aztán levágtam neki egy egész pszichológiai előadást és értékelést magamról és bebizonyítottam, hogy reménytelen vagyok, nem tudom megoldani a problémáimat, életképtelen vagyok, stb... egy szóval jól szétaláztam magam. az őszinteség átka... :\ szegény anyámat sajnálom, nagyon. főleg, hogy tesóm is kezd hasonlítani rám, egyre jobban. nem tudatos nála, hanem egyszerűen én vagyok a legközelebbi, hasonló korú ember, akitől átvehet dolgokat. :S
de legalább nem egyedül vagyok ilyen béna! xD
nemírokerrőlnemírokerrőlnemírhatokerrőlnemakarokbalhétnemírokerről. :D
Utolsó kommentek