régen írtam már úgy igazán személyes bejegyzést, de most úgy gondolom eljött az ideje, hogy megtegyem.
egyébként valószínűleg most már így lesz ez, hogy sok mindenről fogok írni, de személyeset csak néha napján.
azért is gondoltam, hogy most írok, mert most jött össze annyi dolog, illetve most tisztázódott bennem annyi kérdés, hogy érdemesnek gondolom.
kezdem kicsit könnyedebb témával: koncertek.
nos, felettébb itthonülő típus lettem. katasztrófális. soha nem megyek sehova. már ami a bulizást illeti.
ebből a punnyadós állapotból most annyiban fogok kirobbanni, hogy egy hét múlva már 18 éves leszek, és muszáj lenne valami ivászatot tartani ennek örömére.
továbbá március végén, konkrétan 26-án ha minden jól megy, elutazok Nyíregyházára, mert ott lesz Sick Stars koncert.
onnan igyekszem majd hazajutni, mert másnap Wet Lips lesz. basszus, a WL-lel most kissé vegyes érzéseim vannak. imádom, az ő koncertjeiket szeretem a legjobban, de szinte félek lemenni. ehh...
nos, erre a hónapra ennyit a koncertekről.
egész áprilisban lesz majd még X-V!BES. az kötelező! :D
meg azt néztem még, hogy május végén lesz majd Pesten Dust n Bones, arra is kell majd menni. :D
bocsánat, hogy tegnap egyáltalán nem volt blog, de már akkor szerettem volna megírni az ilyen jellegű bejegyzésem, de nem volt rá érkezésem.
tegnap anyával, öcsémmel és az apámmal elmentünk kínai kajáldába ebédelni. nos, mivel ez azzal jár, hogy apám és én egy asztalnál ülünk huzamosabb ideig, ezért az lett az eredménye, hogy üvöltöztünk egymással és az egész étterem tőlünk visszhangzott. hogy anya miért lepődött meg ezen, fel nem foghatom.
este aztán beszélgettem Novyval, aztán találkoztam is vele, és egy hatalmas kerülővel elsétáltunk az Örstől a Hősök teréig. érdekes egy séta volt. és remélem még életben van. amúgy azóta kissé furán érzem magam. kissé becsavarodottan. hajnali egykor értem haza kb. utána a hidegrázástól nem tudtam aludni. erre ma reggel nem felkelt anyám már fél tizenegykor? :S
úgy érzem, muszáj beszélnem Schneidivel, mert tényleg megőrülök. csak hát a szombat az egyetlen olyan fix nap a héten, amikor nem beszélünk. és most viszont jól jött volna. igaz, péntek este beszélgettünk, és Hős (nem, nem Mesehős, hanem Szuperhős), és most is csak ő tudna segíteni rajam.
nem tudom én azt kezelni, ha valakinek szüksége van rám. mert fel nem foghatom a miértjét.
najó, most erről ennyit, nem elmélkedek tovább, mert már így sem érthető, mert folyton másra célzok. xD
nem jó viszont, ami X-V!BES téren van...
remélem jövőhéten meg tudjuk beszélni a dolgokat, mert így nem jó, hogy mindenki mást mond és az egész olyan, mint egy... nemistudommi... egy olyan lény, aminek négy feje van és mindegyik másmerre akar menni, de csak egy a test.
megtehetnék ezek a majmok, hogy két hónapon keresztül minden hétvégén koncertet adnak itt pesten és környékén, de ahhoz meg kéne tanulnia mindenkinek a dalokat rendesen. és rá kéne érni, és nem... áhh, nem akarok diszkriminálni. a lényeg, hogy remélem meg tudunk egyezni. mert az igen csak szar lenne, ha feleslegesen dolgoznék. :S
hát, ennyi. nem tudom, mennyire volt érthető, de most jól esett kiírnom magamból.
és nem tudom, hogy hangzott az egész, de nem kell még egyet belém rúgni, mert most tüskés páncél van rajtam, erős vagyok, és csak az illető lába fájna tőle, nekem semmi. há!
és már tudom, mihez van tehetségem: hivatásos őrangyal leszek.
életemben és halálom után is.
életemben több emberre vigyázok, halálom után csak egyre.
Utolsó kommentek