hát, ma meg lettek volna szorongatva a golyóim, ha lennének.
mint már említettem, idén is kell kommunikációból előadást tartanom. egy hetünk volt kitalálni a témát, de én még tegnap késő este is másokat kérdezgettem, hogy szerintük mi legyen az én témám. aztán ma eljött a kommunikáció óra, és nem tudtam megmondani, miről fogok előadást tartani...
mellesleg megjegyezném, nagyszerű ötleteket kaptam. -.-" :D voltak tényleg értelmesek, de voltak egyértelműen hülyeségek is. például a következők (mindenki döntse el maga, melyik a hülyeség és melyik nem): reklámipar, Schneidi (vajon kinek az ötlete volt? ^^" :D), rock and roll életmód, Rammstein, vegetáriánusok, Woody Allen, homoszexualitás...
hát, egyik sem volt olyan hozzám hű de nagyonnagyon közel álló téma. abból indultam ki -mivel volt negyed órám dönteni-, hogy mi az, ami engem érdekel. és nem csak érdekel, hanem utána is néznék, kutatnék, anyagot gyűjtenék. ráadásul valami olyat szerettem volna, amiről a csoporttársaim keveset tudnak, hogy valami újjal, valami érdekessel rukkolhassak elő a számukra.
mindeközben smseztem anyával, hogy segítsen már ötletelni. aztán írt valamit, amitől ihletet kaptam és eszembe jutott a megoldás: a szuggesztibilitás!
én már olvastam erről eleget ahhoz, hogy az alapfogalmakkal tisztában legyek, és ezt elég sok területre lehet vonatkoztatni.
így lett aztán, hogy május 19-én a szuggesztibilitásról fogok előadást tartani. ^^
viszont közben én a történteket továbbgondoltam és magasabb szintre emeltem.
a témaválasztásnál fő szempont volt, hogy olyan legyen, ami iránt érdeklődök, de tényleg komolyan, nem csak felületesen.
az utóbbi hetekben egyre többször találom szemben magam azzal a ténnyel, hogy komolyan kéne vennem az érdeklődési köreimet, és el kéne köteleznem magam legalább egy kicsit valamerre, amivel foglalkozni szeretnék. egyre égetőbb probléma, hogy így nem fogok boldogulni. hacsak nem történik csoda. és tudom, lehetetlen nem létezik. ezzel együtt mégis talán figyelembe kéne vennem anya 'b-terv' tanácsát.
a 'b-terv'-nek az a lényege, hogy az ember, ha csinál valamit, akkor mindig legyen bebiztosítva arra az esetre, ha befuccsolna az, amit csinál. és ezt lehet fokozni, mert a b-tervnek is lehet b-terve, és így tovább.
a lényeg, hogy talán tényleg el kéne gondolkodnom azon, hogy a jelenlegi semmiből hogyan lesz valami, vagy marad-e a semmi.
Utolsó kommentek