hát, nem semmi volt ez a nap. vagyis tegnap este apámék elkezdtek basztatni, így a nagy kapkodásban elkúrtam valamit a neten, és idegbeteg lettem. ezt követően egész éjjel a falat ütöttem, így reggel persze elaludtam.
rohanás a gyógyszertárba, piacra, haza, de akkor meg már nem is maradt időm semmire. gyorsan nekiálltam a lemezkritika megírásának, azzal majdnem végeztem is, csak át kell még nézni, és mehettem is a dokihoz.
aki pedig megmondta a műtétem időpontját. november 29.
félelmetes időszak lesz, de majd ezen még külön elmélkedek.
három és fél óra várakozás után haza jöttem, itthon pedig az apám fogadott a faszságaival. most balhéztam vele. de komolyan mondom, meg fogom gyilkolni. hogy lehet valaki ekkora bunkó paraszt?!
napi öt órát töltünk egy légtérben, átlag tíz szót váltva, és az apámnak meri nevezni magát. a genetikán kívül semmi nem köt hozzá. ő nem az apám. soha nem is volt az.
na jó, ezen nem idegelem magam tovább. majd megoldok szépen mindent. nem érdemli meg, hogy miatta legyek szarul.
viszont a műtéttől félek. a jelenlegi helyzet az, hogy két műtét áll előttem. egy keresztszalagplasztika, meg egy térdkalácsizé. és ezeket külön fogják megcsinálni. de a november végétől nagyon félek. meg az utána következő időszaktól. nem tudom, hogy fogom átvészelni. ja, és persze megint gerincérzéstelenítve leszek, mert ez a bevett módszer, szóval remélem, nem bénítanak le. ^^
Utolsó kommentek