olyan érzés fogott el, ami már rég nem. újból antiszociális lettem és senkivel sem akarok beszélni. ezért is vagyok csak rejtve msnen, hogy lássam, kik vannak fenn, de rólam ne tudják, hogy fenn vagyok.
szerintem most megásom a síromat, belefekszek és megvárom, amíg az erózió betemet. talán lesz olyan kegyes a természet, hogy valami földcsuszamlást rámzúdít.
najó, igazából ez csak jó lenne. inkább vegetálok kicsit, csinálom a dolgom, aztán majd egyszer talán feléledek, mint egy zombi. bár, nem tudom, a zombi állapot miért jobb a hulla állapotnál, de biztos jobb. mert akkor nem szimplán halott leszek, hanem élő-halott. wow!
az a furcsa, hogy közben szeretném valakivel megbeszélni a dolgaim, de mégsem. nincs megfelelő ember ehhez. még azok sem, akiknek eddig ki szoktam önteni a lelkem. ez furcsa. nem megszokott tőlem. általában mindenkinek folyton nyafogok, meg önsajnáltatok. legalábbis kívülről úgy tűnik, mintha ezt tenném. eközben pedig csak az igazat mesélem el, ami annyira szörnyű, mintha kitalálnám.
de azért tényleg nem csak lustálkodok és nyalogatom a sebeim: elkezdtem egy újabb krimit vagy thrillert írni. ilyen kis novellát. a műfaját még nem döntöttem el biztosra, de szerintem ez majd kiderül. majd ahogy alakul. ha egy szép egész kerek történet lesz, ahol a gonosz megkapja méltó büntetését, akkor krimi lesz, ha viszont csak egy morbid történet lesz, amit havazós, zimankós téli éjszakákon táborozáskor el lehet mesélni, akkor thriller. :)
ja, de legalább a címe már úgy tűnik, megvan. ami tőlem ritka, hogy a műveimnek nem hogy egyáltalán tudok címet adni, de még a befejezés előtt... de ezt csak érdekesség képpen írtam, a címet nem fogom elárulni, mert az is lehet, hogy nem is ez lesz a végleges. :P
tehát, most kicsit megszűnök létezni a külvilág számára, de azért élek. még.
Utolsó kommentek