komolyan úgy érzem magam, mint egy pici csónak, amit az óceánon dobálnak a hullámok, és én csak beletörődve úszkálok ide-oda...
kezdem azt hinni, hogy sokan hátráltatnak. a megoldás? most próbálok keresni egy várost, ahova leléphetek. csak ez valószínűleg nem ilyen egyszerű. ha az lenne, akkor már nem lennék itt. nem, valójában megvan a terv. csak valaki mindig beleköp.
azt hiszem, most rámjött az öt perc. :D
türelmesnek kéne lennem. hát, jó. kivárom, hogy mi lesz a műtét alatt... aztán annak függvényében cselekszek. ^^
és kurvára bekaphatná már mindenki. fuck. >.<
Utolsó kommentek