tegnap, miután hazajöttem, beszéltem néhány számomra nagyon fontos emberrel, aztán elpakoltam a szobámban, visszaköltöztem oda és feküdtem egész ma reggelig.
jó, nem végig aludtam, mert olvastam és néztem ki a fejemből is. apám egy tahó állat volt, anya viszont meglepően jól viszonyult a helyzethez és hozzám. részéről ez hatalmas fejlődés volt, mert véleményem szerint belátta, hogy ha még ő is elkezd basztatni, akkor kiugrok itt a negyedikről. így is többször felszólítottam rá, hogy öljön meg. de nem tette.
az a baj, hogy még nem igazán sírtam ki magam. sőt, még nem is sírtam, mert mindig visszafolytottam. pedig tudom, hogy ki kéne sírnom magam.
ma egyre bemegyünk anyával a suliba, hogy megnézzük, mit basztam el és hogy tájékozódjunk, hogy most mi a teendő.
az a szar, hogy kedden délelőtt lesz az évnyitó, aztán remélem sikerül megint egyet beszélgetnem. legszívesebben mostantól nem mennék a suli közelébe. lógni fogok és kész. az évnyitóra sem megyek el.
mindig csak arra vagyok képes odafigyelni, ami érdekel. de ez meg baromira nem jó hozzáállás, viszont nem direkt csinálom, képtelen vagyok olyan dologra figyelni, ami nem érdekel, legalább egy picit. olyankor rögtön elkezdek mással foglalkozni, mást csinálni. ez a figyelemzavar. elbaszott egy ember vagyok.
14:52
nemrég értünk haza a suliból. értelme az egésznek kb annyi volt, hogy bebizonyosodott, tényleg hülye vagyok a matekhoz és képtelen vagyok megérteni meg ilyenek, aztán arra is fény derült számomra, hogy a szóbelin jól baszakodtak velem és mindenbe belekötöttek, még abban is, ami nem is úgy volt, de azt én már bizonyítani nem tudom, továbbá közölték, hogy melyik osztályba kerülök így. az egész iskolából igazából senkit nem ismerek, szóval nekem aztán akármelyiket mondhatta volna. :\
lehetőségeim a jövőre nézve:
-remete leszek
-naturista leszek
-bevonulok apácának
-elmegyek öngyilkos terroristának
-bűnöző leszek és lelövetem magam valami idióta zsaruval
még nem tudom, melyiket választom, de a terrorizmus kecsegtető... azt hiszem, hülye emberekre szakosodnék.
de a legjobb akkor is az lenne, ha meghalnék, és úgysem tudnék békében nyugodni, szóval kísérteném azokat az embereket, akik életem során bántottak. nem unatkoznék, az biztos. sok dolgom lenne.
vagy pedig még egy tuti terv! elmebeteggé nyilváníttatom magam, bezárnak valami diliházba, ott tengődök és ha folyton nyugtatóznak, akkor legalább állandóan szállhatok is. tiszta sor.
most pont azt beszéljük Gabóval, hogy mit tehetnék, de az enyémeknél jobb ötletei neki sincsenek... :\
ja és mióta tegnap délután hazajöttem, azóta csak Wet Lips-et hallgatok. ^^ délután, este, éjjel, reggel, délelőtt, meg most megint délután. anya bejött a szobámba, mikor már sokadszorra hallgattam, ilyet szól, ettől a zenétől én is depressziós lennék. -.-" mondtam neki, hogy engem megnyugtat. ^^
Utolsó kommentek