este megnéztem a Spíler című filmet. kibaszott jó! azt hiszem, rákattantam a Guy Ritchie filmekre. a múltkor a Sherlock Holmes-t néztem, az is nagyon tetszett, azelőtt pedig a Blöfföt, amit szintén imádtam. olyan kár, hogy ritkán csinál filmet. mondjuk a jó munkához idő kell. :D
lényegében azt szeretem a filmjeiben, hogy ha nem akarja hosszú, unalmas részekkel fárasztani az embereket, akkor azt nagyon jól megoldja úgy, hogy a kevésbé lényeges, de annál egyértelműbb részeket kb átugorja. vagyis pörgeti. csak rövid snittekkel és állóképekkel elmondja, hogy mi volt akkor, és már nézhetjük is tovább a filmet.
meg aztán neki is megvan az a nyers humora, mint Tarantinonak, hogy a legvéresebb jeleneteken is bírok röhögni. bár, ez lehet az én elmebeteg agyam miatt van... :D viszont ő is nagyon jól használja azt - amit nagyra értékelek, mert szerintem nem egyszerű jól megoldani -, hogy anélkül, hogy látnánk, pontosan tudjuk, hogy mi történik a filmben. vagyis nyilván egy filmet nézni kell, de elmagyarázom. például, amikor van a golfozós jelenet a Spílerben, és látjuk az oroszt ácsorogni, beszélni, gondolkodni, majd ellőni a labdát, teljesen a tudatában vagyunk közben, hogy az egyik embere éppen golfütővel töri el az üzlettársa lábát, anélkül, hogy ezt konkrétan látnánk.
na jó, végülis azt hiszem, mostantól már két kedvenc rendezőm van: Quentin Tarantino és Guy Ritchie. ^^
egyébként pár napja a Sin City-t néztem, és annak ugye három rendezője van: Frank Miller, Robert Rodriguez, és Quentin Tarantino. namármost, ha Rodriguez így halad, esetleg ő lehet a harmadik, a kedvenc rendezőim sorában. :D
Utolsó kommentek