nem tudom megállni, hogy ne írjak róla egy bejegyzést. ez most nem egy sablon lemezkritika lesz, vagy hasonló, hanem inkább egy szubjektív vélemény az albumról.
még pénteken, amikor megkaptam a lemezt meghallgattam. de akkor nem igazán volt időm teljesen rákoncentrálva meghallgatni, mert sietnem kellett estére. azóta többször is meghallgattam, több féle képpen.
először csak úgy háttérzenének, csupán tájékozódás képpen, hogy miféle is lett a zene; aztán a sötétben fekve, úgy, hogy figyeltem a dalokat; majd utána külön a számokat is, többször egymás után.
azt rögtön megállapíthatom, hogy nagyon jó érzéssel és kellemes meglepetéssel fedeztem fel, hogy fennáll itt is az a helyzet, ami az előző, Vég Kezdete demonál. mégpedig itt arra gondolok -amit Chrisnek már régen kifejtettem-, hogy a dalok szövegei nagyon közel állnak hozzám és sokszor teljesen úgy érzem, kimondásra kerülnek olyan gondolataim, amiket én nem tudok ilyen jól szavakba önteni. ezt talán nem tudom jól elmondani -mint sok mást sem-, de azt hiszem a lényeg érthető, és akinek el akartam juttatni a tudatáig, annak már sikerült. :) szóval, köztudottan szövegmániás vagyok (szakmai ártalom) és na, ez van. xD
és most szeretnék kiemelni néhány számot, amik valamiért különösebben megfogtak a többi, általam szintén imádott szám közül.
sorrendben haladva:
elsőként az Each Hurts-öt emelném ki, mert ez volt az első dal a lemezről, amibe beleszerethettem. ez még jóval az album megjelenése előtt napvilágra került és kattoghattam rajta. most éppen ez a myspace-es kezdő profildalom is. ^^ valahogy olyan érzésem támad, mikor hallgatom, mintha skizo lennék. o.O nem tudom miért, nem kell hülyének nézni, ez van, ezt hozza ki belőlem. xD
a következő az All Alone, ami szerintem teljesen elüt a lemezen található többi daltól. viszont annyira bele tudom élni magam! és nagyon megfogott a szövege. az összes létező dal közül, ennek a szövegét szeretem a legjobban.
számomra a legnagyobb álleesést a Now I Do This Way okozta, mert hallgattam én már, hogy Chris milyen tehetséges énekes és zenész, milyen überbrutál dolgokat bír művelni a hangjával, meg satöbbi, csak rohadt lusta, de ezzel a számmal győzött meg engem is teljesen, minden kétséget kizáróan. :)
Jisom's Christ: az abszolút kedvenc, amitől mindig jó kedvem lesz, és akármilyen szar állapotban is vagyok, össze tudom szedni magam.
ennek az ellentetje számomra, a Get The Game Started. legalábbis abban az értelemben, hogy fordítva hat rám, mint a Jisom's Christ. nem, nem depressziós leszek tőle, hanem őrült és gyilkolni támad kedvem. éppen ezért tartozik a számomra legkedvesebb dalok közé. mert simán tudok rá fantáziálni, hogy kit ölnék meg és hogyan, bosszúból. :Đ
lehet, hogy furcsa felfogásom van, ami a dalokat illeti, de én így érzek irántuk, ez van. :D
sokat segített megérteni a lemez mondanivalóját és tartalmát az, hogy megismerhettem a dalok íródásának körülményeit és volt szerencsém többször is beszélgetni a készítési folyamatokról Chris-szel. hálás köszönet érte!
tudom, hogy mennyire nehéz és kemény munka volt, mennyire pepecselős, aprólékos, fárasztó.
viszont egyetértek azzal, hogy megérte. ebben biztos vagyok.
ha igaz, hogy ez még csak a kezdet, hát, akkor a Föld leigázásra kerül, na. :D muhahaha! XD
Utolsó kommentek