szegény Eszti! úgy sajnálom, hogy őt traktálom a baromságaimmal. Zsoltin kívül már csak ő maradt nekem... :\
ma, a suliban, első nagyszünetben -ami 25 perces-, találkoztunk az átriumban, hogy beszélgethessünk. nagyon jól esett, hogy beszéltem vele és nagyon köszönöm neki. de. olyan rossz látni, hogy szeretne segíteni, de nem tudja, hogyan. és nem is tud segíteni. senki sem tud segíteni. úgy szeretem és valahogy mégis bűntudatom van, ha mondom neki a hülyeségeimet...
na, azért beszéltünk másról is, pl hogy az öcséink viszanya furcsa lett és ezzel kéne kezdeni valamit, mert már hetedik éve barátok és nem kéne most kitudja miért szétmennie a társaságuknak. :S
meg egész idő alatt győzködtem, aztán már csak utasítottam és kész. :D mégpedig arra, hogy egy hét múlva a sulirádióban adja le a Dr. Melancholia, All Alone című számát. már tavaly óta ígérgeti, hogy egyszer leadja, amit én akarok. és úgy is lesz, mert addig megyek az idegeire, hogy ne felejtse el, hogy úgy lesz. :D

na meg aztán délután anyáék elutaztak, most pedig Mátéval ketten vagyunk itthon, szombatig. :\ aludni akarok. xD

holnap írunk töriből és kémiából... törit majd az éjjel tanulok, de a kémiából egy szót sem értek. XS
suliból hazafelé egy darabig a volt fizika-, és kémiatanárommal jöttem, beszélgettünk. furcsa nő. emberileg alapból kedvelem, általában éppenhogy kettes voltam nála, de egyszer volt egy olyan húzása, amit nem tudok hova tenni. ezenfelül pedig kettesben el lehet vele beszélgetni normálisan, de az osztály előtt teljesen másképp viselkedik. :S

ja és elkezdtem zabálni. XS kb hízom is vissza, amit lekoplaltam. :S szóval majd újból koplalni kell. :\ :S ez van...