egész reggel, suliba menet, az járt a fejemben, hogy jajj, de jó lesz visszatérni szeretett osztálytársaim körébe, így egy hét kihagyás után. alig vártam...! :S
aztán jöttek az érdekes meglepetések.
ahogy felcuccoltam a helyemre, odajött az egyik lány, Anett, hogy mi van velem, miért nem voltam suliban, stb. hmm... Anett rendes lánynak tűnik, de igazából egyáltalán nem ismerem. azért jól esett az érdeklődése.
aztán előre mentem a kukához, hogy kidobjam a zsepim, erre odakiabált Detti (az a csaj, akiből kb Schneidi Vibes fant csináltam :P xD), hogy de jó, hogy lát, mennyire örül nekem és mi volt velem. Dettit kedvelem, aranyos nagyon, bár őt sem ismerem túlzottan.
utána kimentem a folyosóra, mert megláttam Esztit és köszöntem neki, majd jött Nóri, hogy de rég látott. jó, ez vicces, mert vele beszéltem msnen.
de ahogy visszamentem a helyemre és Nórival beszélgettem, odajött toporogni Balcsú is, hogy hát, csak azt akarja, hogy mi van velem, és hogy most már jól vagyok-e.
azért ez kellemes élmény volt. :)
azonban megvolt az ellenkezője is. :D
Ildi az utolsó három órára esett be már megint, majd mikor az utolsó előtti órán találkoztunk -csak jó messziről ugyan-, de megkaptam a napi csúnyanézés adagomat. naccerű. xD
ennyit a suliról.
ezek alapján gondolkodtam, és tovább mennék...
érdekesnek találom az emberek hozzám való viszonyát. azt, hogy kikkel tudok jó kapcsolatot kialakítani, és ki az, aki egyáltalán nem kér belőlem, valamilyen oknál fogva.
alapvetően én úgy viszonyulok az emberekhez, hogy akárki akármit mond róla, nem ítélkezem, és igyekszek jóba lenni vele.
így volt ez szeptemberben az új osztálynál is. Nóriék előre mondogatták, hogy ki milyen, és hogy kiket miért nem kedvelnek. meghallgattam, de attól még nem alakítottam ki ismeretlenekről véleményt. így volt ez pl Ildivel is. mondogatták, hogy milyen idegesítő, meséltek sztorikat, de én attól még nyitottam felé. eleinte azt hiszem jóba is voltunk, és egyik napról a másikra, úgy egy hónapja, ő rágott be rám, és onnantól kezdve, én hiába még mindig kedves vagyok vele, úgy tűnik, ő utál. tudom az okát, bár nem értem, és ezt itt nem is kívánom kiteregetni. a lényeg, hogy azt hiszem, semmit nem tettem annak érdekében, hogy megutáljon.
vannak olyanok is, akik nem konkrétan utálnak, hanem csak kihasználják a naivitásomat. ezt úgy értem, hogy vannak, akikkel szintén alapból próbálok jó viszonyt kialakítani, ám egyszer történik valami, rájönnek, hogy én milyen naiv vagyok, és elkezdenek bántani. többnyire a hátam mögött, de nincs olyan velem kapcsolatos dolog, amiről én ne tudnék. szóval bántanak, oltanak, kinevetnek, de közben nem veszik észre, hogy ugyan olyanok és ugyanúgy viselkednek, mint azok, akik őket oltják, bántják, és akikre ők vannak megsértődve és megharagudva. ráadásul teszik mindezt úgy, hogy nem is ismernek igazán.
de szerencsére megint tudok ellenpéldákat is hozni, mert vannak olyanok, akik igenis megkedvelnek, és jóba vannak velem, őszinték, és néhányan még szeretnek is.
igaz, kevesebben vannak azok, akik kedvelnek, de annál értékesebbnek tartom őket. :) az ilyen kapcsolataim mindig érdekes módon jönnek létre, és általában, eleinte tőlem függetlenül, vagyis nem én vagyok a kezdeményező. az ilyen emberekről nincs túl sok minden, amit írhatnék.
a fenti gondolatok és témák között van olyan, amit kölcsönvettem. :D
és mivel mindenkitől azt a tanácsot kapom, hogy szarjam le azokat, akik anélkül, hogy okuk lenne rá, vagy ismernének, csak úgy bántanak vagy utálnak, azt hiszem, a legbölcsebb, ha így is teszek, még akkor is, ha néha nehéz. :\ :)
Utolsó kommentek