van egy olyan gyanúm, hogy valaki direkt baszakszik velem odafentről... -.-"
vagy a világ összes molekulája összeesküdött ellenem... :\
nos, nehogy már valami is úgy legyen, ahogy én elterveztem...
íme, a szombati napom:
éjjel megbeszéltem Nórival, hogy oda tudja adni a fényképezőgépét. reggel tíz körül felkeltem, elvoltam, pangtam, ettem. utána még gyors megbeszélés msnen, hogy mi is legyen. okay. elmentem itthon is csinálni a dolgaim, pl lemostam a körömlakkom, újrafestettem, vágtam a hajamból, mert épp ideje volt, ilyesmik... már délután volt, olyan fél három, amikor Nóri felhív, hogy nem tudunk találkozni, mert ötig otthon kell maradnia. vagyis, nincs fényképező. húbaszki, olyan sírógörcsöm lett, anyám is megijedt tőlem. jól van, akkor elrakom az enyémet -igaz, az szar, mert ilyen családi összejövetelek megörökítésére lett kitalálva, nem másra- és már indulnom is kellett. kb negyed öt után értem oda a próbaterembe, de legalább nem én voltam az egyedüli, akivel probléma volt. :D istenem, hogy én milyen jó szívű vagyok! xD szóval Schneidi, Novy és Gábor voltak ott, úgy fél óra múlva ért oda Berni és Roland, majd ötkor Mogyi is befutott. na és itt jött a probléma, mert lejárt az egy óra, már át is lépték. szóval, egy ezressel könnyebb lettem hirtelenjében. ^^ így még egy órát próbáltak, hatig, aztán csináltunk néhány fotót, és elindultunk, ki, merre. én az Örsig Rolanddal jöttem, meg már ott a próbateremben beszéltünk pár szót, és tök normálisnak tűnik. :) csomót dumáltunk még a metrón, meg a buszmegállóban. :D
hát, haza jöttem, és itthon is maradok, hétfőig. ^^
a szar része ennek, hogy ma szívesen mentem volna Fészekbe, csak Nóriék úgy döntöttek, nem jönnek, és persze megint az utolsó pillanatban szól, akkor is úgy, hogy én zaklatom érte. a fényképezős dologban is ez volt a rossz, mert ha előbb szól, hogy nem tud elszakadni otthonról, akkor odamentem volna érte. :\
na de a jó része, hogy a holnapi jópofizós teadélután is le lett mondva, így nem kell jó képet vágnom a sok faszsághoz. :D
majd alszok, vagy mit tudom én. :D
jah, és a legszebb, hogy anyára rájött a törölgethetnék, ráadásul abban a szobában, ahol tesómmal lakok. xS a tök jól rendszerezett kupimat olyan össze-vissza rendbe rakta, hogy alig bírok bemenni a szobába, mert elborul az agyam, hogy semmi sem ott van, ahova tudom, hogy tettem. :@ :S
viszont, ami vicces, hogy utólag kiderült, hogy a Gábor, az a Ricsinek a legjobb haverja. xD fasza. :D kicsi a világ, de nagyon. :D
no és akkor most jöjjön egy kép...
nem akarok megjegyzéseket hallani a fejemre, jó? :D
Utolsó kommentek