érzelemdús napom volt!
reggel szörnyű volt szembesülni azzal, hogy Nóri nem jött suliba, teljesen letargiába döntött ez a tény. aztán kicsit összeszedtem magam, elhatároztam, hogy vidám leszek, már csak azért is, mert vártam a délutánt...
napközben mentem a pszichonénimhez. nos, ma nem mondott semmi olyasmit, amit az utóbbi időben szokott, pl, hogy nincs értelme az életemnek és nincs jövőm. inkább arra koncentrálta a figyelmét, hogy miért érzem úgy, hogy kirekesztett vagyok. nem igazán jutottunk el a megoldáshoz.
aztán egy órával később Izyvel is beszéltem. mármint random lementünk a büfébe, Istvánhoz (akitől ma két csokiscapucchino-t is vettem :D), és közben beszélgettünk. volt egy nagyon aranyos elszólása, ami kb így hangzig: "olyan fura, hogy mostanában nem fekszel le senkivel, de megtisztelve érzem magam, hogy velem lefeküdtél." xD nem tudom pontosan, de valami ilyesmi volt a lényege, és annyira jót nevettem rajta! :D
suli után majd' egy órát vártam Esztire, és mentünk az Árkádba. leírhatatlanul szeretem Őt! tényleg, nagyon. olyan jó volt beszélgetni, és annyira szép, és annyira tökéletes! mellette még csúnyábbnak és semmirekellőbbnek érzem magam, mint egyébként. és közben valahogy ez nem is zavar. egyszerűen ez egy hihetetlen dolog. egy megmagyarázhatatlan valami. de ez van, és így van jól, ezen a legeslegjobb világon. najó, ez utóbbiak már Voltaire szavai. :D
holnap írunk a Candide-ból, és ettől is olyan boldog lettem, mert annyira szeretem azt a könyvet! :D
nos, nem rég értem haza.
ma már muszáj lesz megírnom a kommunikáció izémet, mert holnap kinyomtatva be kell vinni.
holnap amúgy nem tudom, mit csinálok. Ricsi noszogat, hogy menjek át és aludjak ott.
ma, amíg vártam Esztire, felhívott Roland, hogy csütörtökön vigyem be a kulcsait az Arénába, szóval csütörtökön is lesz egy kis elfoglaltságom.
aztán péntek... hmmm... nem tudom. vannak elképzeléseim, de aztán fogalmam sincs. kéne beszélni Gáborral. majd kb egy óra múlva jön msnre, akkor meg is teszem ezt.
hát, ennyi. nem tervezem, hogy hétvégén akárhova is menjek majd.
összességében nagyon boldognak kéne lennem. és az is vagyok. de mélyen, belül, mégsem. érthetetlen.
Utolsó kommentek