♥ mïss J ♥

bő egy héttel ezelőtt Izland fővárosában, Reykjavikban helyhatósági választásokat tartottak.
kb fél éve alakult egy Legjobb Párt nevű párt az országban, amit egy helyi humorista alapított.
a Legjobb Párt több, mint 37%-os fölénnyel megnyerte a választásokat.

hát, kérem szépen, így kell ezt csinálni!
mi lehet ebből a tanulság? az egész választási kampány egy licit. aki a legtöbbet ígéri, az nyeri meg az ország kormányzását. hurrá.

aki egyébként bővebben olvasna erről, az megteheti az Index cikkében.

végre, egy kicsit jobban vagyok. de egyszerre rosszabbul is.

tegnap este elmentünk sétálni anyával, apámmal, meg Mátéval. visszafelé jövet Mátéval sikerült beszélgetnem. vagyis sikerült beszélnem anélkül, hogy közbevágva elkezdett volna magáról beszélni. három hete most először sikerült végre elmondanom valakinek, amit ki szerettem volna beszélni magamból. szóval emiatt jobban vagyok.

ami miatt rosszabbul, az az, hogy anya nem engedi, hogy ebben a tanévben bemenjek a suliba. nos, ez a döntése egy késszúrás volt a szívembe. fogalmam sincs, hogyan fogok így javítani még három tárgyból. :S mondjuk, valahol igaza van abban, hogy még látványosan nem gyógyultam meg és továbbra is beteg vagyok -lassan egy hónapja (!)-, de azért nem vagyok cukorból. főleg, hogy köztudottan a saját egészségem az utolsó, amit figyelemben veszek az egész világon.

elegem van abból, hogy amióta beteg vagyok, az emberek másképp állnak hozzám! :S
rendben, lehet, hogy azóta én is másképp viselkedek, de erre megvan az okom, úgy gondolom.
ahelyett, hogy úgy bánnának velem, mint egy idióta elmebeteggel, inkább segíteni kéne, hogy ezt a borzasztó időszakomat átvészeljem. mert nem csak a betegség nehezíti az életem jelenleg.
utálom ezt, de már nem bírom. többek közt ezért is bújdokoltam el egy kicsit a világ elől. legalábbis azok elől, akikkel általában napi szinten beszélek.

egyébként most minden erőmmel arra koncentrálok a következő héten, hogy ne bukjak meg évvégén és végre elvégezzem a tizedik osztályt.
de persze ebben sem hogy segítenének, inkább hátráltatnak. most éppen főleg az a köcsög, seggnyaló osztályfőnököm, aki hülyének néz. már vagy másfél hete írtam neki egy üzenetet az enaplóba, hogy beteg vagyok, mondjon véleményt, mit tudnék csinálni, hogy ne bukjak meg. erre nagy nehezen egy hét után hajlandó volt foglalkozni velem. ja, de nem nekem válaszolt, hanem anyámat hívta fel. aztán persze úgyis én írtam meg neki anyám accountjáról, ami kellett neki. nem értem, miért próbál engem megkerülni, mikor beláthatta volna már, hogy egyszerűbb nem fölös köröket futnia anyámmal, mikor úgyis velem kell intéznie az ügyeinket. :\
ez azért felbassza az ember agyát. :@

visszatérve a betegségre, még egyáltalán nem úgy tűnik, mintha meggyógyultam volna, de jövőhéten már muszáj lesz bejárnom a suliba, aztán hétfőn délután megyek vissza a dokihoz, és valahogy érzem, hogy még több vizsgálatra fog elküldeni, és csak reménykedni tudok, hogy nem találja ki, hogy maradjak még itthon. :S

amúgy már harmadik hete a napjaimat tvzéssel, zenehallgatással, sírással, olvasással, dvdzéssel töltöm. nah meg sokat gondolkodok. de semmi jóra nem jutok soha. :\
azt hiszem egyébként, némelyik filmről majd írok, amiket most nézek. ilyeneket, hogy Vasember 2., Alice Csodaországban, Valentin nap...
mostanában túlságosan romantikus és érzékeny hangulatban vagyok... :\

hát, ennyi, legalább életjel, amit egyesek állítólag már hiányolnak.
de a hiányolásommal senki nem segít...

az utóbbi pár napban fedeztem fel magamnak ezt a lemezt, és elég gyakran meghallgatom, ha egy kicsit ki akarok kapcsolni.

valahogy így képzelek el egy tipikus poplemezt: sok nyál, némi komolyzenei vonal, és kevés lényeges mondanivaló.
egyensúlyban van a dalok hangulata, pont annyi gyors és lassú szám van a lemezen, amennyi kell.
bár, a koncepcióját én másként csináltam volna. most olyan, hogy az elején gyors, a közepén vegyes, a végén pedig lassú. nah, én ezt nem így csináltam volna, de ez az én ízlésem.

egyébként a lemezen olyan zeneszerzők működnek közre, mint Greg Wells, Lukasz Gottwald, Pink, vagy Lady Gaga.

mondjuk vannak idegesítő dolgok az albumon. például, az If I Had You című számnak a versszakainak az elején a dallam kísértetiesen hasonlít a Sugababes, Wear My Kiss című számára. :\
néhány lassú dal pedig -pl a Soaked-, mintha egy operettlemezről maradt volna le.
a nyitó dal, a Music Again meg egy nyálas musical vígjátékba illene.
a Time For Miracles a végére pedig már megfekszi a gyomromat. :\

viszont a Sleepwalker című dalnak a gitárszólója tetszik. ^^

összességében egy egész hallgatható anyag, és ugyan nem sokat tudok az énekesről, valami tehetség azért szorult belé, úgy gondolom.

a mai naptól kezdve, Orbán Viktor hivatalosan is a miniszterelnöki posztot tölt be hazánkban, az elkövetkezendő négy évben.
nos, mindenki ítélje meg, ez mennyire előnyös, vagy sem. engem ami a legjobban aggaszt, az az, amit Orbán anyukája mondott.
az eskütétel után az anyuka nyilatkozott az [origo]-nak.
hát, nem vagyok benne biztos, hogy mennyire tehet jót az országnak, ha Orbán-anyuka konyhájában dőlnek el a legfontosabb kérdések, hazánkat illetően. valahogy el tudom képzelni, ahogy a néni lecsót főz, miközben hallgatja kisfia aznapi beszámolóját, és közbeszól, hogy "Viktorka, adjál már egy kis kolbászt a kerítésből, de csípős legyen, mert úgy finom a lecsó!".
erről ennyit.

"...így élve eltemetve!"

nos, úgy tűnik, rájöttek, mi bajom van.
arról van szó, hogy kb két hete elkaptam egy vírust. úgy tűnt, influenza, a tünetei is megvoltak. aztán azok elmúltak, jött helyette a rosszullét: a fejfájás, szédülés, láz. az utóbbi négy nap folyton vizsgálatokra és orvosokhoz járkáltam. kétszer vettek vért, két orvos vizsgált meg... arra jutottak, hogy a vírus úgy mutálódott, hogy egy olyan fajta lett, ami a májat, a vesét és a szívizmot támadja. nah, nekem a májamat kezdte ki.
igazából nem nagyon tudnak mit csinálni. sok gyümölcs, sok folyadék és mégtöbb pihenés javasolt. hát, utálom a gyümölcsöket, mindigis keveset ittam és sosem voltam egy pihengetős fajta. kész kínszenvedés, de képtelen vagyok betartani ezeket az egyszerű utasításokat. :S ráadásul a jövő héten is itthon kell maradnom. ez már a harmadik hetem lesz. kezdek emiatt is kiakadni. már egy hete senkivel nem találkoztam a barátaim közül. :S én nem tudok menni sehova, így is nagyon, nagyon nehezemre esett a várótermekben is ücsörögni és mindenhova időre odamenni. amikor itthon voltam, akkor meg javarészt aludtam - önkéntelenül. ide meg nem jön senki. furcsa, de inkább haragot érzek egyesek felől amiatt, hogy nem tudok hosszabb ideig kimozdulni itthonról. :S
néha annyira szenvedek, hogy inkább már várom a halált, csak hagyja abba a kínzást a testem.

és most várunk. ha a hétvégén emelkedne a lázam, mentőt kell majd hívni, ha pedig a jövőhét folyamán emelkedne, akkor magamtól kell bevonulnom a László kórházba. szuper. irtózom a kórházaktól. olyan helyek, ahol mintha megállna az idő. :S

kicsit rossz ez a helyzet most. minden a lehető legrosszabb.

most pedig megyek aludni.

tegnap reggelre meghalt öcsém hörcsöge, Kasimir. szegénykém, már nagyon szenvedett, úgyhogy valahol örülök is a halálának, még ha ez olyan kegyetlenül hangzik is. :\

nos, eddig megvolnánk. ma sem mentem suliba. ha így haladok, tényleg bukásra vagyok ítélve. :S de muszáj volt visszamennem a dokihoz, aki persze elküldött mindenféle vizsgálatokra. reggel háziorvos, délelőtt pedig fülorrgégészet. holnap reggel labor, délután pedig háziorvos, csütörtök délután pedig ismét fülorrgégészet. nem semmi. és megint belázasodtam. kicsit kezd idegesíteni az egész.
főleg, hogy anyám is és minden orvos célozgat arra, hogy terhes vagyok-e. pff... :S a legbosszantóbb, amin majdnem felröhögtem az volt, mikor az egyik megkérdezte -egy elég jelentősségteljes pillantás közben-, hogy van-e barátom. xD basszus, a kettő hogy függ össze? :D -.-"
nos, azért biztosra megyek. és szerencsére találtam két támogatót is, a céljaim véghezvitelében. van még más is, aki támogat, de ez egészen más. ők ketten hajlandók velem utánajárni a dolgoknak. nagyon hálás vagyok ezért, és remélem ezesetben felesleges lesz az összes erőfeszítésük. :\

jah és ma már megint nem tudtam menni a pszichológushoz. :@ >_<
és csak két hét múlva fogok tudni menni. :\

hát, jelenleg ezek a dolgok aggasztanak. sajnálom, de másra gondolni nem tudok. meglehetősen egyedül érzem magam, ami azt illeti. a történtek után hogy is ne érezném magam elhagyatottan?! :S

hát, nem tudom, még meddig romolhat az állapotom. nem baj, azért írok pár sort, mi történt az óta, hogy utoljára írtam.

hmm... borzalmasan érzem magam, minden létező módon. fáj a bőröm minden négyzetcentimétere, szétrobban a fejem, nem tudok aludni, de ettől még nap közben is fél óránként/óránként le kell feküdnöm, vagy összeesek. de ugye ilyenkor sem tudok aludni, csak fekszek, gondolkodok, zenét hallgatok, vagy megy a tv. ha mégis elalszom, rémálmodok. sokat. sosem szoktam különösebben rémálmodni, nagyon ritkán, de most bepótolom az elmúlt tizennyolc évi adagot.
anyáék még ma sem jöttek haza, majd holnap délután. ő is nagyon aggódik értem, próbál nem feltűnő lenni, amikor felhív. tartja a tisztes időközöket, de szerintem legszívesebben egész nap a telefonon lógna és velem beszélne, nehogy kisétáljak az ablakon.

mikor kicsit összeszedettebb vagyok, akkor próbálok valami értelmeset csinálni: olvasok és éneklek. az Alkonyatot már kiolvastam tegnap, meg is néztem utána a filmet az éjjel -hát, pocsék volt-, aztán most az Újholdat olvasom. de mivel -mint említettem- folyton le kell feküdnöm, nem haladok vele valami gyorsan. ha kiolvastam ezt is, majd megnézem ennek is a filmváltozatát. azt még úgysem láttam. jah, és tegnap koraéjjel még Rammstein koncertfelvételeket néztem. nagyon untam magam, és muszáj volt valamivel lekötnöm a figyelmemet, vagy bekattanok.
az imént fejeztem be az éneklést. most valami sugallat hatására Guns N Roses dalokat tanultam. biztos ennyire mély nyomot hagyott bennem a tegnapelőtti koncert. a Rocket Queen már baromi jól megy, most a Sweet Child o' Mine-ra gyúrok, és a Don't Cry-ra. ez utóbbit, ahogy hallom magam énekelni, megint megkönnyeztem, de már egész jól tudom tartani magam és a szöveget is úgy-ahogy megtanultam. csak sehol sem találok egy normális instrumental alapot, amivel gyakorolhatnék. :S

hát, ennyit rólam. kissé gumiszoba-jellegű most a lakás, ugyanis amióta szombat éjjel haza jöttem, nem mozdultam ki, és itt őrülök meg szép lassan. ja, és most még be is lázasodtam, elég durván. sosem szoktam lázas lenni, nálam a 36,3 a normál hőmérséklet, szóval kissé hűvös vagyok. :D de most meg már 38,0-nál tart a hőmérő, és még mindig mér. :S
viszont, ha már szó volt róla, akkor most jöjjön egy videó a szombati koncertről:
Dust n Bones - November Rain