♥ mïss J ♥

az úgy volt... tegnap elvileg háromkor találkoztam volna Esztivel. nos, csekély húsz percet késtem, a tőlem öt percre lévő találkozóról. ^^"de azért odaértem, kimentünk a városligetbe, ott sétáltunk, ücsörögtünk a tónál, aztán elindultunk visszafelé és egy darabig…

a mai bejegyzésadagot most követem el, nem este. mivel nem leszek itthon.nem rég keltem fel, észhez tértem a tévé előtt, bámulva az értelmetlen műsorokat, amiket imádok. xD aztán msn, ahol Moszi riasztott, hogy menjek át este, mert pici összejövetel lesz nála. de előtte még…

ma, mint valami jó háziasszonyé, olyan napom volt. o.O xDreggel kimentem anyával a piacra és segítettem neki bevásárolni. utána hazajöttem, ebédeltem és nekiálltam megsütni a híres csokiskekszem. :D az esemény apropója pedig, hogy holnap találkozom Esztivel, aki már nagyon…

tudom, most nagy divatja van az önéletrajzi könyveknek...nos, én már több, mint egy éve elkezdtem írni egyet, a munkacíme: Sárgaköves Út. eleinte csak írtam és írtam, aztán tettem bele aktuálisabb naplórészleteket, majd most vagy fél év után újból elővettem és elkezdtem…

egész nap itthon haldokoltam, szóval nem sok érdekes dologgal tudok szolgálni. halálba unom magam. megint megnéztem a Valami Amerika 2-t, gyöngyöt fűztem, és megbeszéltem Teruval, hogy szőkére melírozza a hajam, mert már le van nőve. nos ennyi a nagy mindenféle. közben tervezgetem,…

nincs kedvem értelmesen írni. nincs kedvem fogalmazni. viszont. meg akarok osztani néhány lényeges információt. először ide katt, aztán meg ide. ^^ és bocsánat, hogy ezt csinálom. majd a nap folyamán írok rendesen is amúgy, csak pl még dokinál sem voltam...ha megnéztétek a…

ez a nap is úgy kezdődött, mint bármelyik másik... najjónneem. :Dmikor reggel felkeltem, már szarul voltam, de azért összeszedtem magam és bementem a suliba. de nem én voltam az egyedüli, aki betegen ment be, mert Nóri is ott szenvedett. két órát bírtam végigülni, aztán azt…

ha mégis elolvasod, akkor magadra vess.a magam számára is flusztráló, hogy megint ezen kezdtem el önkéntelenül is gondolkodni. olvsatam délután a Tizenkilenc perc című könyvet, amiről már írtam párszor és egy mondat nagyon felkeltette a figyelmemet. meg igazából az az egész…